A komparatív előny elve szerint két ország akkor is nyerhet a kereskedelemből, ha az egyik mindkét termékből hatékonyabb. Ami számít, nem az abszolút termelékenység, hanem az alternatív költség: mennyi kell feláldozni az egyik termékből a másik egy egységéért.
Feladat. „A” ország az összes erőforrásával 100 egység bort vagy 50 egység posztót tud előállítani. „B” ország 40 egység bort vagy 60 egység posztót. Melyik országnak van abszolút, és melyiknek komparatív előnye az egyes termékekben?
| Ország | Bor (X) max. | Posztó (Y) max. |
|---|---|---|
| A ország | 100 | 50 |
| B ország | 40 | 60 |
1. Az abszolút és a komparatív előny összekeverése. Az a kérdés, hogy melyik ország termel többet, az abszolút előnyre vonatkozik. A specializáció irányát viszont a komparatív előny — az alternatív költség — dönti el.
2. Az alternatív költség fordított felírása. A bor alternatív költsége azt mutatja, mennyi posztóról kell lemondani egy egység borért: AKbor = posztómax/bormax. A törtet könnyű fejjel lefelé felírni.
3. A nagyobb érték keresése. A komparatív előny az alacsonyabb alternatív költségnél van, nem a magasabbnál.
4. Ráfordítás- és kibocsátásadatok keverése. Ha a feladat azt adja meg, hány munkaóra kell egy egység termékhez (nem azt, hogy mennyit lehet előállítani), akkor az arányok fordítva számolandók. Mindig nézd meg, melyik adattípust kaptad.
Számold ki a saját adataiddal — a kalkulátor kiírja a teljes levezetést és megrajzolja az ábrát.
Komparatív előny kalkulátor megnyitása →Abszolút előnye annak az országnak van, amelyik ugyanannyi erőforrásból többet tud előállítani egy termékből. Komparatív előnye annak, amelyiknek alacsonyabb az alternatív költsége. Egy ország mindkét termékben lehet abszolút előnyben, de komparatív előnye csak az egyikben lehet.
Az alternatív költség az a mennyiség, amelyről le kell mondani a másik termékből egy egység adott termék előállításáért. Ha egy ország 100 bort vagy 50 posztót tud termelni, akkor egy bor alternatív költsége 50/100 = 0,5 posztó.
Mert az erőforrások korlátozottak. Ha a hatékonyabb ország arra összpontosít, amiben a legnagyobb az előnye, és a másik terméket importálja, akkor összességében több jószág keletkezik. Ez Ricardo komparatív előny elvének lényege.
A cserearánynak a két ország alternatív költsége között kell lennie. A példában 1 bor egységért 0,5 és 1,5 posztó között bármilyen arány mindkét félnek előnyös; a határokon kívül az egyik fél rosszabbul járna, mint önellátás mellett.