A Phillips-görbe az infláció és a munkanélküliség rövid távú átváltását írja le. A várakozásokkal bővített változat szerint az infláció a várt inflációtól, a munkanélküliségi ráta természetes rátától való eltérésétől és a kínálati sokkoktól függ.
Feladat. Egy gazdaságban a várt infláció 4%, a Phillips-görbe meredeksége 0,5, a természetes munkanélküliségi ráta 5%. A tényleges munkanélküliség 9%-ra emelkedett, kínálati sokk nincs. Mekkora lesz az infláció?
| Paraméter | Jel | Érték |
|---|---|---|
| Várt infláció | πe | 4% |
| Érzékenységi paraméter | β | 0,5 |
| Természetes ráta | un | 5% |
| Tényleges munkanélküliség | u | 9% |
| Kínálati sokk | s | 0 |
A magas munkanélküliség 2 százalékponttal nyomta le az inflációt a várt szint alá. Hosszú távon azonban a munkanélküliség visszatér a természetes rátához, és az infláció is a várt szintre áll be — ezért függőleges a hosszú távú Phillips-görbe.
Feladat. Ugyanez a gazdaság, de most a munkanélküliség a természetes rátán van (u = un = 5%), viszont egy olajárrobbanás 3 százalékpontos kínálati sokkot okoz (s = 3). Mekkora az infláció?
1. Az előjel felcserélése. A képletben −β(u − un) szerepel. Ha pluszt írsz, akkor magas munkanélküliséghez magas inflációt kapsz, ami a modell logikájával ellentétes.
2. A rés fordított kiszámítása. A zárójelben u − un áll, nem un − u. A sorrend felcserélése ugyanolyan hibás eredményhez vezet, mint a rossz előjel.
3. Százalék és tört keverése. A Phillips-görbénél az inflációt és a munkanélküliséget százalékpontban szokás megadni (4%-ra 4-et írunk, nem 0,04-et). A β viszont sima szám.
4. A hosszú táv félreértése. Hosszú távon nem az infláció lesz nulla, hanem a ciklikus rés. Az infláció a várt szintre áll be (plusz a tartós sokk).
Számold ki a saját adataiddal — a kalkulátor kiírja a teljes levezetést és megrajzolja az ábrát.
Phillips-görbe kalkulátor megnyitása →A Phillips-görbe az infláció és a munkanélküliség rövid távú átváltását ábrázolja: ha a munkanélküliség a természetes ráta alá csökken, az infláció a várt szint fölé emelkedik, és fordítva. Hosszú távon ez az átváltás megszűnik, mert a várakozások alkalmazkodnak.
A rövid távú görbe negatív meredekségű: adott várt infláció mellett a kisebb munkanélküliség magasabb inflációval jár. A hosszú távú görbe függőleges a természetes ráta (NAIRU) szintjén, mert hosszú távon a várt és a tényleges infláció megegyezik, így a munkanélküliség visszatér a természetes rátához.
A NAIRU (Non-Accelerating Inflation Rate of Unemployment) az a munkanélküliségi ráta, amely mellett az infláció nem gyorsul. A képletben ez a természetes ráta, uⁿ. Ha a tényleges munkanélküliség ez alatt van, az infláció gyorsul; ha felette, lassul.
A kínálati sokkot az s tag adja hozzá az inflációhoz. Pozitív sokk (például olajárrobbanás vagy energiaáremelkedés) felfelé tolja az egész görbét, így magasabb infláció párosul változatlan munkanélküliséggel — ez a stagfláció.
A β a Phillips-görbe meredeksége: megmutatja, hány százalékponttal változik az infláció, ha a ciklikus munkanélküliségi rés egy százalékponttal nő. Minél nagyobb a β, annál érzékenyebb az infláció a munkapiaci feszességre.