Az AS-AD modell az aggregált kereslet és az aggregált kínálat metszéspontjában határozza meg az egyensúlyi árszínvonalat és kibocsátást. A kapott kibocsátást a potenciális GDP-hez viszonyítva megkapjuk a kibocsátási rést, amiből kiderül, hogy a gazdaság túlfűtött-e vagy recesszióban van.
Feladat. Egy gazdaságban az aggregált kereslet Yd = 2000 − 100P, az aggregált kínálat Ys = 800 + 100P. A potenciális kibocsátás 1350. Mekkora az egyensúlyi árszínvonal és kibocsátás? Milyen rés jellemzi a gazdaságot?
| Paraméter | Jel | Érték |
|---|---|---|
| AD autonóm tag | A | 2000 |
| AD árérzékenysége | α | 100 |
| SRAS autonóm tag | B | 800 |
| SRAS árérzékenysége | β | 100 |
| Potenciális GDP | Yp | 1350 |
1. Az AD előjele. Az aggregált kereslet csökken az árszínvonal emelkedésével: Yd = A − αP. Az SRAS ezzel szemben növekvő: Ys = B + βP.
2. A rés irányának félreértése. A rés = Y* − Yp. Pozitív érték inflációs rést jelent (túlfűtöttség), negatív érték recessziós rést. Sok hallgató fordítva jegyzi meg.
3. Az ellenőrzés elhagyása. Az egyensúlyi Y-t érdemes mindkét egyenletbe visszahelyettesíteni — ha nem ugyanazt adja, számolási hiba van.
4. A rövid és a hosszú táv összekeverése. A hosszú távú aggregált kínálat (LRAS) függőleges a potenciális kibocsátásnál, tehát hosszú távon a kereslet csak az árszínvonalat befolyásolja, a kibocsátást nem.
Számold ki a saját adataiddal — a kalkulátor kiírja a teljes levezetést és megrajzolja az ábrát.
AS-AD kalkulátor megnyitása →Több hatás miatt: magasabb árszínvonal mellett a pénz reálértéke csökken (vagyonhatás), a reálpénzkínálat csökkenése felhajtja a kamatlábat és visszafogja a beruházásokat (kamathatás), továbbá a hazai termékek drágulnak a külföldiekhez képest, ami rontja a nettó exportot (árfolyamhatás).
A rövid távú kínálat (SRAS) pozitív meredekségű, mert a bérek és egyes árak ragadósak, így az áremelkedés növeli a termelés jövedelmezőségét. A hosszú távú kínálat (LRAS) függőleges a potenciális kibocsátásnál, mert hosszú távon minden ár és bér alkalmazkodik.
Inflációs rés akkor van, ha az egyensúlyi kibocsátás meghaladja a potenciálisat (rés > 0): a gazdaság túlfűtött, inflációs nyomás keletkezik. Recessziós rés esetén az egyensúlyi kibocsátás a potenciális alatt van (rés < 0): kihasználatlan kapacitások és magas munkanélküliség jellemzi.
Tedd egyenlővé a két görbe egyenletét: A − αP = B + βP, majd rendezd P-re. A zárt képlet: P* = (A − B)/(α + β). Ezt visszahelyettesítve bármelyik egyenletbe megkapod az egyensúlyi kibocsátást.