MaSzuKa — Makroökonómia Szuperkalkulátor
Makroökonómia SzuperKalkulátor
GLOBAL ANALYTICS

Fogyasztói árindex (CPI) számítása lépésről lépésre

A fogyasztói árindex egy rögzített összetételű fogyasztói kosár árának változását méri. Mivel a kosár összetétele nem változik, a mutató kizárólag az árváltozást tükrözi — ez a hivatalos infláció alapja.

A képletek

Laspeyres-típusú árindex (fix bázisévi kosár)
CPI = [Σ (pt · q0) / Σ (p0 · q0)] · 100
Infláció a bázisévhez képest
π = CPI − 100
p0 = bázisévi ár · pt = tárgyévi ár · q0 = a fix kosár mennyiségei (bázisévi fogyasztási szerkezet)
A kulcs: a mennyiség nem változik. Mindkét kosárértékben ugyanaz a q szerepel — csak az árat cseréljük. Ez a különbség a GDP-deflátorhoz képest, ahol a tárgyévi mennyiségekkel számolunk.

Kidolgozott példa

Feladat. Egy háztartás fix fogyasztói kosara két termékből áll:

TermékMennyiség (fix)Bázisévi árTárgyévi ár
1. termék10100120
2. termék5200210

Mekkora a fogyasztói árindex és az infláció?

  1. A kosár értéke bázisévi árakon.
    100·10 + 200·5 = 1000 + 1000 = 2000
  2. Ugyanaz a kosár tárgyévi árakon.
    120·10 + 210·5 = 1200 + 1050 = 2250
  3. A fogyasztói árindex.
    CPI = (2250 / 2000) · 100 = 112,5
  4. Az infláció.
    π = 112,5 − 100 = 12,5%
CPI = 112,5 · Infláció: 12,5%

Érdemes megfigyelni, hogy bár az 1. termék 20%-kal, a 2. csak 5%-kal drágult, az átlagos áremelkedés 12,5% — mert a két termék azonos súllyal (1000-1000 egység értékben) szerepel a bázisévi kosárban.

Gyakori hibák a feladatmegoldásban

1. A mennyiségek cserélgetése. A CPI-nél ugyanaz a mennyiség szerepel a számlálóban és a nevezőben. Ha tárgyévi mennyiséget használsz a számlálóban, az már nem árindex, hanem értékindex.

2. Az egyszerű átlagolás. Nem a százalékos áremelkedések számtani átlagát kell venni (20% és 5% átlaga 12,5% lenne — itt véletlenül egyezik), hanem a kosárértékek hányadosát. Eltérő súlyok mellett a két módszer különböző eredményt ad.

3. Az infláció leolvasása. Ha a CPI 112,5, az infláció 12,5% — a 100-at ki kell vonni. Ha nem a bázisévhez, hanem az előző évhez képest kérdezik, akkor a két CPI-értékből kell számolni: π = (CPIt/CPIt−1 − 1) · 100.

4. A CPI és a GDP-deflátor összekeverése. A CPI fix kosárral dolgozik és tartalmazza az importot; a deflátor változó kosárral és csak a belföldi termelést fedi le.

Számold ki a saját adataiddal — a kalkulátor kiírja a teljes levezetést és megrajzolja az ábrát.

CPI kalkulátor megnyitása →

Gyakori kérdések

Hogyan számolják a fogyasztói árindexet?

Egy rögzített összetételű fogyasztói kosár értékét kiszámítják bázisévi és tárgyévi árakon, majd a két értéket elosztják egymással és 100-zal szorozzák: CPI = (Σpₜq₀ / Σp₀q₀) · 100.

Mi a különbség a CPI és a GDP-deflátor között?

A CPI fix, bázisévi kosárral dolgozik, csak fogyasztási cikkeket tartalmaz, viszont az importált termékeket is. A GDP-deflátor a tárgyévi kosárral számol, minden belföldön megtermelt jószágot lefed (beruházási javakat is), de az importot nem.

Miért torzíthat felfelé a CPI?

Több okból: a fogyasztók a drágább termékekről olcsóbbakra váltanak (helyettesítési torzítás), a fix kosár nem követi az új termékek megjelenését, és a minőségjavulás nehezen szűrhető ki az árváltozásból.

Hogyan számolom az éves inflációt két CPI-értékből?

π = (CPIₜ / CPIₜ₋₁ − 1) · 100. Ha például a CPI 112,5-ről 120-ra nőtt, az éves infláció (120/112,5 − 1)·100 = 6,67%.

Kapcsolódó modellek

Nominális vs. reál GDPGDP-deflátor Mennyiségi pénzelméletMV = PY és az infláció Phillips-görbeInfláció és munkanélküliség Fisher-egyenletReálkamatláb és infláció Összes modellVissza a szuperkalkulátorhoz