Konjunktúraciklusok — keresleti és kínálati sokkok
A gazdasági ingadozásokat sokkok váltják ki. A keresleti és a kínálati sokk azonban alapvetően különbözik: az egyiknél az infláció és a kibocsátás azonos irányba mozdul, a másiknál ellentétesbe — és épp ez utóbbi állítja nehéz döntés elé a jegybankot.
A modell
1. példa — keresleti sokk
Feladat. rn = 2%, π* = 2%, α = 1, κ = 0,5, gn = 1,5, gy = 0,25, β = 1. Pozitív keresleti sokk: eIS = 2.
- A segédtagok.
P₀ = 2 | I₀ = 4 | Iy = 1 | Y₀ = 2 + 2 + 2 = 6 | nevező = 2
- Az eredmények.
y = (6 − 4)/2 = +1 | π = 2 + 0,5 = 2,5% | i = 4 + 1 = 5%
2. példa — kínálati sokk
Feladat. Ugyanez a gazdaság, de most kínálati sokk éri: ePC = 1 (keresleti sokk nincs).
- A sokk a Phillips-görbét tolja el.
P₀ = βπ* + ePC = 2 + 1 = 3
- Ezért a Taylor-szabály kiindulópontja is változik.
I₀ = 2 + 2 + 1,5·(3 − 2) = 4 + 1,5 = 5,5
- A kibocsátási rés.
Y₀ = 2 + 2 + 0 = 4 | y = (4 − 5,5)/2 = −0,75
- Infláció és kamat.
π = 3 + 0,5·(−0,75) = 3 − 0,375 = 2,625%i = 5,5 + 1·(−0,75) = 4,75%
A két sokktípus összehasonlítása
| Keresleti sokk (+) | Kínálati sokk (+) | |
|---|---|---|
| Kibocsátási rés | nő (+1) | csökken (−0,75) |
| Infláció | nő (2,5%) | nő (2,625%) |
| Jegybanki kamat | nő (5%) | nő (4,75%) |
| Célkonfliktus | nincs | van |
A megkülönböztetés kulcsa az irány: ha az infláció és a kibocsátás együtt mozdul, keresleti sokkról van szó; ha ellentétesen, kínálatiról. Ez a gyakorlati jegybanki elemzés egyik alapkérdése is.
Gyakori hibák a feladatmegoldásban
1. A kínálati sokk hatásának megállítása a Phillips-görbénél. Az ePC nemcsak a P₀-t változtatja, hanem az I₀-t is — a jegybank ugyanis reagál a magasabb inflációra. Ezt a második lépést gyakran kihagyják.
2. A keresleti sokk hatása a P₀-ra. Fordítva: az eIS csak az Y₀-t érinti, a P₀ és az I₀ változatlan marad.
3. A sokk előjelének figyelmen kívül hagyása. Negatív keresleti sokk (recesszió) esetén eIS < 0, és minden hatás az ellenkező irányba mutat.
Számold ki a saját adataiddal — a kalkulátor kiírja a teljes levezetést és megrajzolja az ábrát.
Konjunktúraciklus kalkulátor megnyitása →Gyakori kérdések
Mi a különbség a keresleti és a kínálati sokk között?
Keresleti sokk esetén a kibocsátás és az infláció azonos irányba mozdul: pozitív sokknál mindkettő nő. Kínálati sokknál ellentétesen: az infláció nő, miközben a kibocsátás csökken — ez a stagfláció.
Miért nehezebb a jegybank dolga kínálati sokk esetén?
Mert a két célja szembekerül egymással. Az infláció letöréséhez kamatot kellene emelnie, de az tovább mélyítené a visszaesést. Keresleti sokknál nincs ilyen konfliktus: a kamatemelés egyszerre kezeli mindkét problémát.
Milyen események okoznak keresleti sokkot?
Beruházási hullám vagy visszaesés, exportkereslet megváltozása, fiskális lazítás vagy szigorítás, fogyasztói bizalom elmozdulása. Ezek a modellben az eᵢₛ tagban jelennek meg.
Milyen események okoznak kínálati sokkot?
Energiaár-robbanás, nyersanyagár-változás, bérnyomás, termelékenységi zavar vagy ellátásilánc-fennakadás. Ezek az eᵧᶜ tagban jelennek meg, és közvetlenül a Phillips-görbét tolják el.